Jól benne vagyunk a kvízben,
és kinn vagyunk (épp) a vízből,
büszkék lehetünk: innen,
ki csillagokra néz föl.
Átölelem a ló nyakát,
ki csillagozta homlokát.
Valaki faltőhöz kvízel,
fenn égi vizet ízlel,
hull rá savas mocsok – haza!
Várja hű sorozata.
Várja meccse, a híranyag,
igaz- és hazugságokat
egyképp áhít a vizelő,
abszolút kvíznyelő.
Templomormon a kvízköpő,
sorozatlag és meccsleg,
érdemes élned, születő,
sorozatlag elkvízelnek.
Állhatsz Nagy Múzeum tövén,
mint majom makoghatod:”Ez…Én…”
És fejlődésed végtelen:
reklám vár, klip Terem-
tőm! Teremtőről Metszett!
Ha egyszer úgy megereszted
magad Magad, de Tenmagad:
Termékeny! –
bizony, hogy írmag sem marad,
csak Fogyaszthatóság arat,
úgy áradnak Közök-S-Javak…
…a Nagy Klozett mentében!!!
